|
Vin Diesel New Yorkban született 1967. július 18-án, és vér szerinti apját soha nem ismerte. Asztrológus anyha és mostohaapja nevelte fel a new yorki Greenwich Village-ben. Már hároméves korában hajlandóságot mutatott az előadóművészet iránt, amikor részt akart venni a Ringling Bros. and Barnum & Bailey Circus műsorában, de édesanyjának sikrrült kivinnie őt a porondról. Apja, a színiigazgatóból lett színház szakos tanár a New York University-n, ösztönözte a kis Diesel érdeklődését a színészet iránt azzal is, hogy testvéreivel együtt moziba vitte őket.
A színészet felé vezető út első állomását véletlenül érte el a fiú, amikor 7 éves korában a barátaival együtt betört a Jane StreetTheatre-be és vandálkodott. A legnagyobb megdöbbenésére egy nő a színpadon magához hívatta a csínytevőket. Mindegyikőjüknek adott egy forgatókönyvet és $20 jutalmat, ha iskola után eljárnak próbákra. Életében először Diesel fizetett színész lett, és még bajba sem került. Debütálása a The Dinosaur Door c. darabban volt a New City Theatre társulatában. Ellentétben számos más gyermekszínésszel, ő a sztárság felé vezető göröngyös úton nem a mozi- és tvfilmeken, reklámokon keresztül jutott. Diesel korai éveit a színházi mesterség rejtelmeinek tanulmányozásával töltötte. Apjának és mentorának köszönhetően szerepelt olyan Off-Off-Broadway darabokban, mint az Amas Rep, La Mama, és a Riverwest.
Ez a munka nem volt túl kifizetődő a számára, de lehetővé tette, hogy színésszé váljon. 17 éves korára már máshonnan is jövedelmet kellett szereznie. A 15 éves korában elkezdett edzéssorozat lehetővé tette, hogy kidobólegényként dolgozzon több manhattani éjszakai bárban. Ekkor vette fel a Vin Diesel művésznevet. Szabadidejében Camus-t olvasgatott. A munkáinak köszönhetően Diesel kidolgozta azokat a tulajdonságait, amelyek szuperhőssé tehették, mindeközben diplomatikus viselkedést is elsajátított. Mintegy kétélű kardként képezte magát: nappal meghallgatásokra és próbákra járt, éjszaka fizikai képességeit edzette.
A középiskola után Diesel beiratkozott a Hunter College-be színház szakra. Apja és barátai tanácsára szakot váltott. Hosszútávú céljai figyelembe vételével az angol szakot választotta, mivel szeretett volna megtanulni forgatókönyvet írni. Ez volt az első lépés ahhoz, hogy a filmszakma irányába mozduljon el.
Három év főiskola után úgy döntött, hogy otthagyja, mivel saját filmet szeretett volna készíteni. Los Angeles-be költözött annak reményében, hogy színházi tapasztalatát a filmszakmában is értékelni fogják. Tévedett. Mivel színészként nem talált munkát, elvállalt egy telemarketinges feladatot. Ezzel egy évig sok pénzt keresett és értékesítési területen tudta kamatoztatni a képességeit. Majd egyre inkább úgy érezte, hogy a napi 18 órás munka nagyon megterheli, és nem is érdekli igazán. Mivel nem sikerült bejutnia Hollywoodba, úgy döntött, hogy visszaköltözik New Yorkba. Ugyanakkor mindez nem vette el a kedvét az írástól, és az LA-ben szerzett tapasztalat megtanította arra, hogyan kell pénzt keresni.
Amikor visszatért New Yorkba, anyja egy könyvet ajándékozott neki Feature Films at Used Car Prices címmel, amelyet Rick Schmidt írt. Ebben tanácsokat talált azzal kapcsolatban, hogyan készítse el filmjét. Megvolt a tehetsége és a képessége, már csak össze kellett szednie $11,000-t, hogy belevághasson. A saját tapasztalatai alapján kezdte írni a Strays forgatókönyvét, egy városi mesét a kamaszkorról és a férfibarátságról, de miután egy év alatt sem sikerült realizálnia a projektet, úgy döntött, hogy kevésbé ambiciózus dologba kezd. Rövidfilmet akart készíteni, meg is írta a forgatókönyvét 5 nap alatt, szintén hozzá közel álló témában: a többnemzetiségűségről és az identitás kérdéséről Multi Facial címen.
A Multi Facialt három nap alatt készítette el 3,000 dollárért. Ő írta, ő volt a főszereplője, rendezője és a producere is a filmnek, sőt még a zenét is ő szerezte, illetve főzött az asszisztenseire. Diesel nem kapott támogatást a filmre, mivel csak a kidobóembert és a harcost láttták benne, nem pedig azt a kreatív filmest, aki valójában volt. Az elkeseredett Diesel a végső vágás előtt abbahagyta a filmet, és ismét visszatért első projektjéhez, a Strays-hez. Apja nyomására mégis befejezte a Multi Facialt, és nagy sikerrel be is mutatott a manhattani Anthology Film Archives 200 fős közönsége előtt. Végül a Multi Facial eljutott az 1995-ös Cannes-i Filmfesztiválra, amelynek köszönhetően Diesel először utazhatott Európába. A film nagyon jó kritikákat kapott, közönség állva tapsolt minden egyes vetítéskor, és végre elismerték Diesel művészi tehetségét.
Cannes-i sikere után visszatért Los Angeles-be, hogy tovább folytassa telemarketinges munkáját és végre elkészíthesse Strays c. filmjét. 8 hónap alatt barátjával, John Sale-lel közösen kb. $50.000 értékben adott el közép-nyugati gyártású szerszámokat. Ezután Diesel és a tulajdonában lévő One Race Productions megkezdték a film forgatását. Hat hónappal később a filmet felvették az 1997-es Sundance Filmfesztivál programjába. A Strays akkora sikert aratott, hogy a rendezője tovább dolgozhatott rajta, sőt egy menedzser segítségével bemutatták Ted Fieldsnek, aki később a "Pitch Black" executive producere lett. Fields szerette volna, ha Diesel filmet készít az éjszakai életről, különösen Diesel kidobóemberi emlékei alapján. A Sundance-en való hatalmas sikere ellenére a Strays nem hozott akkora bevételt, mint amekkorára számítottak, így Diesel ismét kénytelen volt visszatérni New Yorkba.
Röviddel visszaérkezte után Diesel egy telefonhívást kapott ügynökétől. Steven Spielberg látta a Multi Facial-t, és annyira megtetszett neki, hogy meghívta Dieselt az Amistad forgatására. A kölcsönös szimpátia eredményeképp Diesel Londonban találta magát Spielberg következő filmjének, a Saving Private Ryan forgatásán. Spielberg a film egyik szerepét kifejezetten Diesel számára írta - ő lett Adrian Caparzo. Bár kis szerep volt, hiszen a szereplőt már a film elején megölték, mégis Diesel számára fontos lépés volt a nagy mozifilmek felé. Diesel, a többi színészhez hasonlóan, 5 napos kemény kiképzőtáborban találta magát, ami felkészítette a szerepre. A forgatás során Diesel nem pihent babérjain. Éjszaka legújabb forgatókönyvén, a Doormenen dolgozott, hogy elkészíthesse azt Ted Fields megrendelésére.
A Multi Facial-nek köszönhetően Diesel egyre több munkát kapott. Brad Bird rendező a The Iron Giant-en dolgozott, Ted Hughes The Iron Man c. könyvének filmadaptációján (amerikai címe a The Iron Giant), amely egy lágyszívű, meg nem értett hatalmas méretű robotról szól. Főszereplőt keresett, és véletlenül Diesel asszisztensnője a Sundance - fesztiválon az a nő volt, aki Birdnek is dolgozott. Ő súgta meg a rendezőnek, hogy Diesel hangja tökéletesen illene a szerepre, majd megmutatta neki a Multi Facialt, amelynek hatására Bird és a producerek meghallgatásra hívták. Diesel lehengerelte őket, így ő lett az Iron Giant szinkronhangja, megelőzve más hollywoodi A-kategóriás színészeket.
The Iron Giant-ben Diesel először próbálta ki magát ezen a területen, amely csak a hangját igényelte. Miután 6-10 órát gyakorolt és hallatott ki magából furcsa hangokat, azután Diesel három órán át nem tudott megszólalni. Azonban mindenképpen megérte a dolog, hiszen a filmre igazán büszke lehetett. A kritikusok elismerése ellenére, a film nem hozott nagy bevételt, mivel a Warner Brothers nem reklámozta kellőképpen.
Mialatt Diesel a Doormen forgatókönyvén dolgozott, társa, George Zakk megmutatta neki a Pitch Black forgatókönyvét, amely egy sivatagos bolygóra vetődő űrutazókról szól. Diesel lenyűgözte a forgatókönyv, amely elsősorban nem a sci-fi történetre és a speciális látványeffektusokra, hanem a jellemekre és konfliktusaikra koncentrált. A Universal Studios, először egy ismertebb sztárt szeretett volna szerződtetni Richard B Riddick szerepére, ám a többször megismételt meghallgatások hatására, és David Twohy rendező és Ted Fields producer nyomására Diesel kapta meg a szerepet.
Diesel nagyon készült a ragadozó Riddick alakjának megformálására. Annak érdekében, hogy kigyúrt testét rugalmasabb tegye, jógázni kezdett, illetve klasszikus zenét hallgatott, hogy jobban beleélje magát a bonyolult jellembe. Lekéste a Saving Private Ryan premierjét, mivel az egybeesett a Pitch Black forgatásával egy zárt ausztrál kőfejtő melletti városban, Coober Pedy-ben: Az eredeti kihaltságában, pusztaságában megőrzött táj volt a Mad Max-sorozat forgatási színhelye is.
Diesel nagyon igényes volt önmagával szemben, igyekezett mindenben a leghívebben visszaadni a forgatókönyvben leírtakat. Az időjárási viszontagságoknak is kitette magát a szerephez való hűség kedvéért. Kemény fizikai megpróbáltatásokon ment keresztül, kis híján lezuhant a forgatás során, míg végül beleegyezett abba, hogy a többi részt speciális trükkök segítségével vegyék fel.
Még speciális kontaktlencsét is viselt, hogy Riddick látását valósághűbben reprezentálja. Sajnos, a lencsét már az első forgatási napon ki kellett szedni a szeméből, mivel olyan károsodást okoztt, hogy kórházi kezelésnek kellett Dieselt alávetni. Szerencsére, Diesel rendbe jött, és a Pitch Black forgatásán csak három hétig kellett Coober Pedy hideg telét elviselnie, míg elutazhatott a Warner Roadshow Studios-ba, Queensland melegebb éghajlatára, ahol a The Matrixot forgatták.
Bár nem volt főszerep, mégis ő játszhatta a behízelgő modorú Chris Varicket, a Saving Private Ryan-ban játszott kollégája, Giovanni Ribisi mellett a Boiler Room-ban, amelynek sztorija egy illegálisan ügyletelő long islandi brókerről szól. Diesel azért fogadta el a szerepet, hogy ne húzhassák rá a tipikus akcióhősi szerepeket. Dieselnek már volt tapasztalata a magas jövedelemmel rendelkező, élvhajhász new yorki brókerek világáról, s telemarketinges múltja is segített abban, hogy könnyebben beleélje magát a szerepbe.
Színészi tehetségét Diesel megcsillogtathatta Taylor Reese szerepében a Knockaround Guys c. filmben is. Ismét egy Saving Private Ryan filmbéli társával, Barry Pepperrel együtt játszott benne, akik egy montanai városkában igyekeznek nagy üzletet és sok pénzt szerezni. A filmet 1999 őszén forgatta Brian Coppleman és David Levine, a producere pedig a Pulp Fictionnek köszönhetően nevet szerzett Lawrence Bender volt. Bár Diesel inkább izmait, mint intellektusát mutogathatta, a filmet mégis fontos lépcsőfoknak tartotta azért, mert együtt dolgozhatott John Malkovich-csal. A filmet 2001. márciusában mutatták be Amerikában.
A Knockaround Guys után volt a Pitch Black és a Boiler Room amerikai bemutatója is 2000. februárjában. A filmek reklámozása során Diesel neve ismertté vált szerte a világon, számos interjút adott és tv-show-ban szerepelt, és egyre több rajongót szerzett.
2000 nyarán végre egy nagy akciófilmben kapott főszerepet, amelynek címe The Fast and The Furious. Diesel Dominic szerepében játszotta a rosszfiút, míg Paul Walker a nyomozót, aki ugyanakkor Dominic barátja is volt. A produkció legjobb jelenetei az autós üldözések voltak, amelyeket úgy vettek föl, hogy minimális volt bennük a computeres animáció. A The Fast and The Furious c. filmet 2001. júniusában mutattak be, s a Universal Studios hatalmas kasszasikere volt.
Diesel legújabb projektje a Diablo volt, amelyet saját produkciós cége, One Race Productions készített és ő volt az executive producer. Ebben a filmben Diesel egy DEA - ügynököt játszott, aki partnerével együtt leleplezett egy titokzatos drogbárót, Diablot. A szerepre való felkészítés céljából Dieselt Jiu Jitsura oktatták. A New Line Cinema annyira biztos a film sikerében, hogy már tervezik a folytatását.
|
